A Kalocsa Kamarakórus Egyesület, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát és tisztújítás módosítását.

I.

Az egyesület adatai

---

II.

Az egyesület célja, tevékenysége

---

1. Az egyesület célja:

2. Az egyesület tevékenysége:

Az Egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel.

Az Egyesület befektetési tevékenységet a Közgyűlés által elfogadott befektetési szabályzat alapján folytathat.

Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

Az Egyesület ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az egyesületi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat.

Az egyesület céljának megvalósítása érdekében feladatai

a)tagjai szakmai színvonalának folyamatos növelése
b)tagjai közös érdekeinek képviselete és védelme
c)tagjai tevékenységének szükség szerinti összehangolása
d)az énekkarhoz szükséges hangszerek, felszerelések biztosítása
e) más egyesületek, városok, csoportok által megrendezett eseményeken, hangversenyeken, összejöveteleken, jótékonysági eseményeken, fesztiválokon és versenyeken való részvétel
f)tagjai egyesülettel kapcsolatos munkájának segítése, egyes feladatainak közös, szervezetben történő ellátása
g)zenei képzés, korszerű felkészülés biztosítása, események-rendezvények szervezése
h)együttműködés olyan szervezetekkel, amelyek célja a kórusok előmozdítása
i)az egyesületi élet alapjait képező közösségi élet kibontakozásának elősegítése, hagyományainak ápolása
j)információszerzés és -közlés a tagok részére
k)a tervszerű működéshez szükséges feltételek megteremtése és biztosítása
l)kapcsolatok létesítése és fenntartása a hasonló tevékenységet folytató külföldi egyesületekkel, szervezetekkel

III.

Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

---

1. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

IV.

A vagyoni hozzájárulás

---

1. Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összegét a közgyűlés évente határozza meg, amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden hó 10. napjáig kell az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésétől számított 4. hónaptól köteles hozzájárulását az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

V.

A tagság

---

1. Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért és a célok megvalósítása érdekében tevékenységében aktívan részt kíván venni, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.

VI.

A tagsági jogviszony keletkezése

---

1. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik.
2. Az egyesület tagjai lehetnek azok a természetes személyek, jogi személyek, vagy ezek jogi személyiség nélküli szervezetei, akik (amelyek) az egyesület céljaival egyetértenek, a feladatok végrehajtásában részt vállalnak, az Alapszabály és egyéb belső szabályzatok rendelkezéseit, az anyagi forrás felhasználását magukra nézve kötelezőnek fogadják el.
3. Az egyesületbe való be- és kilépés önkéntes.
4. A tagsági viszony keletkezésére irányuló eljárás az új tag írásbeli felvételi kérelmére indul, melyet az egyesület elnökének vagy művészeti vezetőjének kell benyújtani. Az egyesületi tagság a belépési kérelemnek a közgyűlés általi elfogadásával keletkezik.
5. Az egyesület tagjai egyidejűleg más szervezetnek is lehetnek a tagjai.
6. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

VI/A.

A különleges jogállású tagság keletkezése

---

1. Az egyesület pártoló tagjai lehetnek azok a természetes személyek, jogi személyek, vagy ezek jogi személyiség nélküli szervezetei, akik (amelyek) az egyesület céljaival egyetértenek, és az egyesület tevékenységét vagyoni hozzájárulással támogatják, vagy munkájukkal, szolgáltatásukkal ingyenesen, vagy kedvezménnyel támogatják.
2. A pártoló tagsági viszony keletkezésére irányuló eljárás az új pártoló tag írásbeli felvételi kérelmére indul, melyet az egyesület elnökének, vagy művészeti vezetőjének kell benyújtani. Az egyesületi pártoló tagság a belépési kérelemnek a közgyűlés általi elfogadásával keletkezik.
3. Az egyesület pártoló tagjai egyidejűleg más szervezetnek is lehetnek a tagjai.
4. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.
5. Az egyesület tiszteletbeli tagjai lehetnek azok a természetes személyek, jogi személyek, vagy ezek jogi személyiség nélküli szervezetei, akik (amelyek) az egyesület céljaival egyetértenek, továbbá különleges és kiemelkedő tevékenységükkel az egyesület erkölcsi támogatását kifejezik, hírnevét öregbítik.
6. A tiszteletbeli tagsági viszony keletkezésére irányuló eljárás az elnökség írásbeli indítványára indul, amelyet a közgyűlés elé terjeszt. Az egyesületi tiszteletbeli tagság az elnökség indítványának a közgyűlés általi elfogadásával keletkezik.
7. Az Egyesület a tiszteletbeli tagságot díszoklevél kibocsátásával ismeri el.
8. Az egyesület tiszteletbeli tagjai egyidejűleg más szervezetnek is lehetnek a tagjai.
9. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.
10. A különleges jogállású tagok szavazati joggal nem rendelkeznek és tisztségre nem választhatók.

VII.

A tagsági jogviszony megszűnése

---

1. A tagsági jogviszony megszűnik:
 a./ A tag kilépésével.
 b./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
 c./ A tag kizárásával.
2. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.
3. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít. Kizárható a tag akkor is, ha egy éven keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal. A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

VII/A.

A különleges jogállású tagsági jogviszony megszűnésére vonatkozó kiegészítő szabályok

---

1. A pártoló tag tagsági jogviszonya megszűnik továbbá a tagsági jogviszony elnökség általi fel-mondásával, ha a pártoló tag az egyesületnek erkölcsi és anyagi támogatást nem nyújt, vagy munkájával, szolgáltatásával az egyesület munkáját nem segíti. A tagsági jogviszony e pont szerinti felmondásáról az elnökség dönt. Az elnökség határozatának meghozatalához a megválasztott elnökségi tagok kétharmadának egybehangzó szavazata szükséges. A határozatot indokolással kell ellátni, amelyből kitűnik a felmondás bizonyítható oka. A pártoló tag tagsági jogviszonya a határozat taggal való közlését követő harminc napos felmondási határidő végével szűnik meg.
2. A tiszteletbeli tag tagsági jogviszonya megszűnik továbbá a tagsági jogviszony közgyűlés általi felmondásával, ha a tiszteletbeli tag az egyesületnek erkölcsi támogatást nem nyújt, vagy erkölcsi kárt okoz. A tagsági jogviszony e bekezdés szerinti felmondásáról az elnökség javaslatára a közgyűlés dönt. A közgyűlés határozatát indokolással kell ellátni, amelyből kitűnik a felmondás bizonyítható oka. A tiszteletbeli tag tagsági jogviszonya a határozat taggal való közlését követő harminc napos felmondási határidő végével, a kibocsátott díszoklevél egyidejű visszavonásával szűnik meg.

VIII.

A tagok jogai

---

1. Az egyesület tagja jogosult:
 a./ az egyesület tevékenységében részt venni
 b./ az egyesület szolgáltatásait igénybe venni
 c./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni,
 kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni
 d./ az egyesület irataiba betekinteni
 e./ arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.
A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

VIII/A.

A különleges jogállású tagok jogai

---

1. Pártoló tag és tiszteletbeli tag az egyesület vezető tisztségviselőjévé nem választható.

2. A pártoló tag jogai:
 a) részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein
 b) tanácskozási joggal részt vehet az egyesület szerveinek ülésén
 c) véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az egyesület szerveinek az egyesületet érintő bármely kérdésben
 d) részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben
 e) megilletik az egyesületi tag keresetindításra vonatkozó jogai

3. A tiszteletbeli tag jogai:
 a) részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein
 b) tanácskozási joggal részt vehet az egyesület szerveinek ülésén
 c) véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az egyesület szerveinek az egyesületet érintő bármely kérdésben
 d) részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben
 e) megilletik az egyesületi tag keresetindításra vonatkozó jogai

IX.

A tagok kötelezettségei

---

1. Az egyesület tagja:

 a) Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét
 b) Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni
 c) Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait,
 rendelkezéseit betartani
 d) Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni

IX/A.

A különleges jogállású tagok kötelezettségei

---

1. A pártoló tag kötelezettségei:

 a) az egyesület pártoló tagja nem veszélyeztetheti az egyesület
 céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét
 b) az egyesület pártoló tagja jogszabályt, alapszabályt vagy egyesületi határozatot sértő
 vagy az egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartást nem tanúsíthat
 c) az egyesület pártoló tagja köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelezettségeinek
 d) az egyesület pártoló tagja az egyesületet erkölcsi és anyagi támogatásban részesíti,
 vagy az egyesületet munkájával, szolgáltatásával ingyenesen vagy kedvezménnyel támogatja

2. A tiszteletbeli tag kötelezettségei:

 a) az egyesület tiszteletbeli tagja nem veszélyeztetheti az egyesület
 céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét
 b) az egyesület tiszteletbeli tagja jogszabályt, alapszabályt vagy egyesületi határozatot sértő
 vagy az egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartást nem tanúsíthat
 c) az egyesület tiszteletbeli tagja köteles eleget tenni
 az alapszabályban meghatározott kötelezettségeinek
 d) az egyesület tiszteletbeli tagja az egyesületet erkölcsi támogatásban részesíti.

X.

Az egyesület szervei

---

1. Az egyesület szervei:

 a) Közgyűlés
 b) Elnökség

A Közgyűlés:

2. A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve.

3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

 a) az Alapszabály módosítása
 b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása
 c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása
 d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása
 e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek
 az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása
 f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása,
 ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll
 g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával,
 vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt
 h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők
 elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés
 i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal

4. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.

5. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, személyesen átadva az átvétel írásbeli igazolásával, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal. Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben, csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

5/A. A közgyűlés ülés tartása nélkül is hozhat döntést. Ehhez az egyesület elnöke elektronikus úton (e-mail-en) maga, vagy az egyesületi titkár útján megküldi az ülés tartása nélküli döntéshozatalra vonatkozó kezdeményezését a közgyűlés tagjainak. A kezdeményezés tartalmazza:

 a) a napirendet
 b) napirendenként a határozat tervezetét
 c) a szavazás módjáról és határidejéről szóló tájékoztatást

A közgyűlés tagjai az ülés tartása nélküli döntéshozatalra vonatkozó kezdeményezés megérkezését e-mail-en visszaigazolják. Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a döntéshozó szerv ülését az elnöknek össze kell hívnia. A közgyűlés tagjai szavazataikat az ülés tartása nélküli döntéshozatalra vonatkozó kezdeményezés átvételétől számított 8 napon belül adják le e-mail-en. A tag szavazata akkor érvényes, ha abból egyértelműen megállapítható a tag személye (név, lakóhely vagy székhely, szervezet esetén képviselőjének neve), a szavazásra bocsátott határozattervezet megjelölése – több határozati javaslat esetén a határozattervezetek sorszáma – és az arra adott szavazat. A határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az elnök megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül maga, vagy az egyesületi titkár útján közli a tagokkal vagy az alapítókkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja. Az ülés tartása nélküli döntéshozatalról, annak lebonyolításáról és a meghozott döntésekről jegyzőkönyv készül, amelyre megfelelően kell alkalmazni a közgyűlés üléséről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat.

6. Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

 a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi
 b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
 c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

7. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

8. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

9. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).

10. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg.
 A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

 a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít
 vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít
 b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni
 c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani
 d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja
 e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi
 befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
 f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben

11. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

12. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

Elnökség:

13. Az elnökség az egyesület 5 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

14. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

 a) a megbízás időtartamának lejártával
 b) visszahívással
 c) lemondással
 d) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével
 e) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége
 ellátásához szükséges körben történő korlátozásával
 f) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

15. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy, vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

16. Az egyesület vezető tisztségviselői:

Az egyesület elnöke: Hortobágyi Mónika:(szül. név: Hortobágyi Mónika; a. n.: Marokity Terézia; lakóhely: 6300 Kalocsa, Szent István király út 70/1.)

Az elnökség tagjai:

Alelnök:Bakosné Mészáros Gabriella Magdolna(szül. név: Mészáros Gabriella Magdolna; a. n.: Romsics Magdolna; lakóhely: 6300 Kalocsa, Kishalas sor 3. 2/8.)

Alelnök:Hernyák llona(szül. név: Hernyák Ilona; a. n.: Szőke llona; lakóhely: 6300 Kalocsa, Hajdú u. 1/b.)

Művészeti vezető: Englerné Böttger Anna Boglárka(szül. név: Böttger Anna Boglárka; a. n.: Füstös Erzsébet; lakóhely: 6336 Szakmár, Felsőerek szállás 53.)

Titkár: Vatainé dr. Tamás Krisztina(szül. név: Tamás Krisztina; a. n.: Kniesz Margit; lakóhely: 6300 Kalocsa, Munkás utca 8.)

Az egyesület törvényes képviseletét az elnök és a művészeti vezető látja el.
Az elnök képviseleti joga gyakorlásának terjedelme: általános.
Az elnök képviseleti joga gyakorlásának módja: önálló.
A művészeti vezető képviseleti joga gyakorlásának terjedelme: általános.
A művészeti vezető képviseleti joga gyakorlásának módja: önálló.

17. Az elnökség hatáskörébe tartozik:

 a) az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala
 b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése
 c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése
 d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó,
 a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása
 e) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése
 f) az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása
 g) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre
 h) a tagság nyilvántartása
 i) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése
 j) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése
 k) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata
 és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
 l) a tag felvételéről való döntés
 m) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal

18. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tarja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 3 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, személyesen átadva az átvétel írásbeli igazolásával, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). Az elnökség rendkívüli ülését a meghívó szóbeli közlésével is össze lehet hívni. A szóbeli meghívásnak az elnökségi ülés időpontja előtt legalább 24 órával meg kell történnie. Rendkívüli sürgősséget igénylő ügy tárgyalásakor az azonnal szóban összehívott és megtartott elnökségi ülést csak akkor lehet megtartani, ha abba minden elnökségi tag beleegyezik. Az elnökségi tagok beleegyező nyilatkozatát az ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.
Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák. 19. Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

 A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
 a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít
 vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít
 b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni
 c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani
 d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja
 e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
 f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben

20. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

XI.

Az egyesület gazdálkodása

---

a) Az egyesület vagyoni eszközei:
 (a.i.1) tagdíjak
 (a.i.2) támogatások, szponzori hozzájárulások
 (a.i.3) pályázaton nyert pénzeszközök
 (a.i.4) az egyesület saját tevékenységéből adódó bevételek
 (a.i.5) az egyesület rendezvényeinek bevételei

b) Az Egyesület pénzeszközeinek felhasználása:
Az Egyesület a pénzeszközeinek észszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót az alelnök terjeszti a közgyűlés elé jóváhagyás végett.

XII.

Záró rendelkezések

---

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

Záradék: A létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokirat-módosítások alapján hatályos tartalmának. Elfogadta a Kalocsa Kamarakórus Egyesület Közgyűlése 2025. június 10-i ülésén hozott 7/2025. (VI. 10.) számú határozatával.

Kelt: Kalocsa, 2025 június 10.